A forintod sokat ér: legyél tudatos vásárló!

Vásárlási döntéseinkben érdemes tudatosnak lenni. Az, hogy most mire költünk, befolyásolja azt, hogy milyen világot hagyunk hátra gyerekeinknek, unokáinknak. Szerezd vissza az ellenőrzést az ételed, a tárgyaid fölött! Hasznos tippek, konkrét tanácsok.

A mai gazdasági világrendben sokszor kicsiknek érezzük magunkat: az árak, a termékek, a szolgáltatások mintha kívülről adottak lennének és nekünk csak az lenne a dolgunk, hogy ebben a lehető legolcsóbban megússzuk szükségleteink kielégítését. Pedig nem vagyunk kicsik – egyenként sem, és ha már többen mozdulunk, akkor végképp nem! Minden kiadott forintod, minden választási döntésed „kereslet” és hozzájárul ahhoz, hogy az annak megfelelő kínálat fennmaradjon, bővüljön vagy éppen elsorvadjon. Ezért sokkal több múlik rajtunk, mint azt sokszor feltételezzük. Mit lehet tenni?

Legyél tudatos vásárló!

1)      Ismerd meg, hogy jó-e az, amit eszel, amit veszel! Tartalmában is (például azok a mágikus E számok: színezékek, ízadalékok, amik még a fűrészport is Tiramisuvá varázsolják), no és a gyártót illetően is: ha mondjuk egy Föld alatti barlangban orkok készítik és hozzá rabságban tartott ártatlan hobbitok könnycseppje kell, akkor inkább ne vedd meg, mert azzal Mordort erősíted. Akik nem ismerik a Gyűrűk urát, azoknak a fordítás: legyél etikus vásárló, ne vegyél például gyerekmunkával, kizsákmányolással készült terméket! Nyerd vissza a kontrollt az ételed, a tárgyaid fölött! Légy otthonod ura! Ehhez tájékozódj olyanoknál, akik hivatástudatból rengeteg időt töltenek azzal, hogy ilyen dolgoknak utánajárjanak, például a Tudatos Vásárlók Egyesületénél.  Nem kell minden alkalommal lexikonnal vagy laptoppal járni a közértbe: a jó szokások kialakítása hatékonyabb.

2)      Piacon, helyi termelőtől, szezonálisan. Ha piacon vásárolsz, ha helyi termelőtől vásárolsz, akkor őket erősíted. Egyre több a helyi piac, ökopiac (egy lista itt  és itt is).  Tudod, hogy hozzád hol van a legközelebbi piac? Jártál ott mostanában? Na, de nem is biztos, hogy piacra kell járni: a Szatyor Egyesületnél vásárolhatsz a web shopban, saját vásárlói kosarat összeállítva is. A Szatyor egy civil közösségi kezdeményezés, ami a fenntarthatóságot tűzte ki célul: helyi termelőktől szereznek be bio minősített vagy kíméletes gazdaságból származó élelmiszert. A termelőkkel személyes kapcsolatban vannak, ismerik gazdaságukat, termelési módjukat és legtöbbször családjukat is. Ha megtetszik, önkéntesként be is kapcsolódhatsz a munkájukba.

Vannak olyan helyi termelők, akik házhozszállítást is vállalnak. A hét egy napján a küszöbödön vár egy-egy csomag: zöldséggel, gyümölccsel, vegyesen, kicsi vagy nagy, ahogyan kiválasztottad. Bécsben az Adamah gazdaság csinál ilyet, de Budapesten vagy Gödöllőn is létezik ilyen.

A Messzelátó egyesület minden évben meghirdeti az ún. 50 kilométeres diétát: aki csatlakozik, azt eszi, ami 50 km-en belül elérhető: helyi termékeket a szezonnak megfelelően, mint ősanyáink. Csoportokat is lehet szervezni: tapasztalatcserére és a közös élményre.

3) Hazai élelmiszert vegyél, ha teheted, még akkor is, ha netán drágább! A nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodások és a nagy üzletláncok dömping politikájának a következménye, hogy az árak sokszor elszakadnak a valós költségektől és nem veszik figyelembe az egyes országok érdekeit. Ha hazai élelmiszert eszel, akkor ezzel hozzájárulsz ahhoz, hogy kevesebb fuvarköltség, környezetterhelés legyen, no és hazai munkahelyeket támogatsz, amiből Magyarországon lesz befizetett adó is. Az Új-Zélandiak tartsák meg az almáikat maguknak, ugyanígy a kínaiak is a fokhagymájukat!

4)      Megunt ruhádat cseréld el vagy add tovább! Szervezhetsz a barátnőiddel egy ruhacserés teadélutánt. Elviheted a Zöld boltba is, ahol most éppen egy ilyen akciót hirdetnek: „A hozott ruhákért kuponokat adunk, vagyis mindenki annyi ruhát vihet, amennyit hoz. A megmaradt holmikat a XII. kerületi Családsegítő Központhoz juttatjuk el.”

Bécsben október 3-án a Global 2000 szervezett egy “T-shirt Swap mob”-ot: a Kärntner Straßén délután 4-kor a résztvevők “spontán” módon pólót cserélhettek egymással. A régi, megunt póló mellett egy ahhoz tartozó történetet is meg lehetett osztani egymással. (Fotók itt.)

5)       Csináld magad! Legyél gerilla! Egyre terjed a nagyvárosi gerillakertészkedés: a Millenárison, elhagyott telkeken. A parlagfű helyett éljen és viruljon a paradicsom és a paszuly! (Egy Index videó: Virul a gerillakertészet a nyolcban) Készíts magadnak otthon kozmetikumot (testradírnál mi sem egyszerűbb):  olcsóbb és adalékanyag mentes, és garantált sikerélmény még kezdőknek is. Baráti körömben alakult egy kötőkör is: összejárnak, együtt kötögetnek, horgolnak, és jókat beszélgetnek.

6)      Elromlott tárgyaidat javítsd meg magad vagy javíttasd meg! Nem mindig könnyű mestert találni, de ha találsz valaki jót, akkor oszd meg a hírt másokkal is. Így hozzájárulsz ahhoz, hogy legyen továbbra is jó szabó, cipész, tévészerelő és úgy általában is, hogy egyáltalán legyenek ilyenek! Személyes élményem, hogy Londonban alig láttam ilyen szakembereket, míg Bécsben minden sarkon van egy-egy ilyen. Nekem ettől (is) lesz emberi egy város, egy lakóhely. Vigyázzunk a javítóemberekre, kincset érnek!

Ha vannak további tippjeid, vagy a fentiekhez kapcsolódó személyes tapasztalataid, oszd meg itt, hogy mások is tudjanak róla!

A forintod sokat ér: legyél tudatos vásárló!” bejegyzéshez ozzászólás

  1. A tudatos vásárláshoz egy pár -tudom, nem népszerű- szó. A kiskertekben termelt zöldség nem úgy van permetezve, mint egy nagy gazdaságban. Ha a kistermelő meglát egy kártevőt, azonnal permetezni fog. Nem érdekli a lebomlási idő, neki az számít, hogy el tudja adni az áruját. Sokkal több vegyszert eszel így meg, mint gondolnád. Igazából a bio az, ami feltétel nélkül jó. Inkább óvakodni kéne a kistermelőktől.

    1. Lehet, hogy Töhötöm vadul permetez a hátsó kertjében, ha meglát egy rettenetes tetvet, de ha értékesítésre szánja a portékáját, akkor szigorú normák vonatkoznak rá. Bio minősített élelmiszereknél pedig különösen így van. Én nem látom, hogy miért éppen a kistermelő akarná megmérgezni a vásárlóját, pláne, ha ahhoz személyes kapcsolat is fűzi (mint pl. a Szatyornál).

  2. Nem a bio minősítésű termékekről beszéltem, azt komolyan ellenőrzik. A piacon áruló kistermelőkről. Nem légből kapott, amit írtam. Van olyan ismerősöm, aki így árulja a termékeit. Nem érdekli semmi, csak a haszon. Nem gyorsan ölő ciánról van szó.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.